Resinfru

 

 

Budatétényi Rózsakert

Rózsáink aktuális listáját az "Aktuális" menüpont alatt találja.

 garden

A rózsakertről általában

Elérhetősége: Rózsakertünk Budapesten, a XXII. kerületben található, a Nagytétényi út, Gyula vezér út és a Park utca által határolt területen. Pontos címünk: Budapest, 1223 Park utca 2. Lásd a mellékelt térképet! Aki meg kívánja látogatni, annak a Nagytétényi 188. számnál található kaput ajánljuk, innen egyesen a rózsakertbe lehet jutni.

Tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető: Budapest centruma irányából a 114, 213, 214, 33, 33E, 233 buszokkal a Lépcsős utcai megállónál kell leszállni, aki pedig déli felől keresi fel, annak a Campona buszvégállomás ajánlható. Megközelíthető még vonattal is, a Budatétény megállóhelyen kell leszállni.

budapest

Gazdagsága: A rózsakert (latinosan rozárium) teljes területe 3 hektár, ebből 2,5 hektár a tényleges kert területe. A rózsaágyások összterülete eléri az egy hektárt, vagyis 10 ezer m2 csak a rózsának van fenntartva! Az itt kiültetett fajták száma jelenleg 1200 ez mintegy 7000 tő rózsát jelent. Ezzel ez a kert Magyarország legnagyobb rozáriuma, és nem kell szégyenkeznie, ha Európa többi gyűjteményes kertjével hasonlítjuk össze.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

kert

Kiemelkedő a kertben a magyar nemesítésű rózsák gyűjteménye: Márk Gergely mintegy 200 fajtáját lehet itt megismerni, de ezen kívül látható itt Mühle család és Müller nemesítők egy-egy fajtája, és Halász néhány rózsafajtája is.

Ide kattintva letölthető a kert szűkített fajtalistája a fajtaazonosságát többszörösen is ellenőrzött rózsákkal

Szerepe: A kert elsődlegesen génbank, olyan gyűjtemény, ahol megőrzésre kerülnek azok a fajták és típusok, melyek különleges tulajdonságokat hordoznak „génjeikben’. Ezek lehetnek régi, a köztermesztésből kikopott fajták, igazi történelmi ritkaságok, fel nem használt nemesítési alapanyagok, a természetben spontán módon létrejött mutáns vadrózsák. A génbank akkor válik igazán értékessé, ha egy váratlan, járványos betegség, távoli földrészek kártevője bukkan fel, és már csak ilyen gyűjteményben lehet találni ezekre ellenálló típust. Ennek érdekében jelentős kutatómunka terepe is a rozárium: az itt történő fajtakutatás számtalan módszert használ fel a bonitálásos klímaalkalmazkodási vizsgálatoktól a színváltozás műszeres kiértékeléséig.

A kert fajtagyűjtemény is, és mint ilyen a kertbarátok, nemesítők, kertészet- és kultúrtörténet iránt fogékony érdeklődők számára jelent felbecsülhetetlen kollekciót. Mint rózsakert, dekorativitásával rekreációs park és a kikapcsolódás helye mindenki számára, tekintet nélkül arra, hogy mennyire érdeklődik a botanika iránt. Végül, de nem utolsó sorban kulturális rendezvények színhelyének is alkalmas, a kisebb fesztiváloktól, vásároktól kezdve zenés műsorokon át a kertészeti bemutatókig és művészeti eseményekig.

A rózsakert vázlatos térképe a parcellaszámokkal:

map 

A rózsakert és a rózsakiállítás története:

Az egykori Kertészeti Kutatóintézet 1950-ben alakult meg budatétényi központtal. Ennek egyik kiemelt témája lett a kerti rózsa (Rosa hybrida Hort.). A rózsával foglalkozó munkatársak - elsősorban is Márk Gergely - legfontosabb feladata az akkor Magyarországon fellelhető és beazonosítható rózsafajták beszerzése volt, ami ezekben a nehéz években nem is volt olyan könnyű feladat. A kezdetben kis gyűjteményt az akkori Dísznövénytermesztési Állomás kertjébe helyezték ki, a ma György Villának nevezett, de eredeti nevén Györgyházának hívott kúria kertjébe (nevét Dőry György borkereskedőről kapta). Az első rózsabemutatót is itt rendezték meg 1958-ban, bár talán sokakat meglep, hogy előbb volt rózsakiállítás, mint rózsakert.

Márk Gergely nemesítő, a kert korábbi vezetője úgy emlékezik vissza, hogy az egyik alkalommal Kádár János személyesen kereste fel a kiállítást. Ekkor Márk Gergely felvetette neki álmát, hogy egy „igazi” rózsakertet szeretne létrehozni. Az akkori vezetésnek megtetszett az ötlet, és bár ettől még nem ment „simán”, de egy őszibarack ültetvény és szántóföldek helyén 1964-65-re végül is létrejött a budatétényi rózsakert. A rozáriumot a Kertészeti Egyetem professzora, dr. Ormos Imre személyesen tervezte meg.

Ekkor még a kert 9,5 hektáros volt, később ez az új épületek, majd a rendszerváltáskor a területeladás miatt 3 hektárra csökkent. Az idők folyamán közel 4800 fajta fordult meg a kertben, igaz ezek egy része számára nem felel meg Magyarország klímája, ezért kiselejtezésre került.

1993-95-ben, a tervezett Bécs-Budapest Világkiállítás keretében részleges rekonstrukció vette kezdetét a kert mai területén. Leszaporításra került az összes, a kertben megtalálható fajta, mivel a tövek ekkorra már igencsak megöregedetek. Bár a lecsökkent méretű terület miatt a fajtákat csak kisebb egyedszámban lehetett kiültetni, e miatt egyetlen fajta sem veszett el. Mindarra viszont, amit akkor - anyagi lehetőségek híján - nem lehetett elvégezni, várhatóan a közeljövőben sor kerül: az öntözés modernizálása, közvilágítás, burkolt utak készítése, stb.

Mire is figyeljen a látogató a kertben?

Természetesen elsősorban arra, hogy a rózsa tüskés! Megvédi magát, ha „megtámadják”, ezért mindenkit kérünk, hogy ne lépjen támadólag fel az itt kiültetett rózsákkal szemben! Vagyis ne tapossanak az ágyásokba, ne vágják le a virágokat, és ha szép rózsára vágynak, ne kiássák azt, hanem inkább vásárolják meg a cég faiskolájában!

Fajtatáblák: A látogatók, de a szakmabeliek számára is a legfontosabb információforrás a fajták elé kihelyezett tábla. Azok a rózsák, ahol nem található ilyen kiírás, többnyire beazonosításra váró anyagok, vagy olyan típusok, melyek már ismertek, de még független forrásból nem lehetett megerősíteni a fajtaazonosságát.

Kiültetés helye: A táblák bal felső sarkában olvasható kód az adott fajta helyét mutatja meg. A római szám a parcellákra utal, a - többnyire - két arab szám pedig az ágyás és azon belül a sorok beazonosítására szolgál. Ez elsősorban a gyűjtemény nyilvántartására és a rózsák helyes kezelésére való, és fontos információ a rózsakertben dolgozó munkatársak részére. A látogató számára is hasznos lehet azonban, ennek segítségével könnyen meg lehet találni a rózsakertben egy már korábban észrevett kedvenc fajtát. Ezért mindenkit kérünk, hogy ne helyezze át a táblákat, mert a viccelődés eredménye fajtakeveredés lesz, végső esetben fajták ki is veszhetnek.

Törzsszám: Az újabb típusú táblákon a jobb felső sarokban található szám tételesen azonosít be minden, valaha is a kertben kiültetett anyagot, fajokat, fajtákat, névtelen típusokat. Ez az adat kifejezetten a munkatársaknak hasznos, leginkább olyan esetekben, amikor több fajtának is ugyanaz a neve. Ilyen eset egyébként nem is olyan ritka. Különösen jól használható ez a kód akkor, ha a tétel neve megváltozik. Ilyen helyzet például akkor áll elő, amikor egy vásárolt fajta nem a nemesítő által ajánlott néven szerepel, más nyelvre lefordítva vagy hibás helyesírású névvel kapható.

Fajtanév: A tábla leghangsúlyosabb eleme kétségtelenül a fajtanév. A fajta névadása a nemesítő joga, de bizonyos jogi korlátok minden országban lehetnek. Egy fajtának több neve is lehet, ezek közül egyesek márkanévként védettek, mások kódnevek, nehezen kiejthetőek. Az itt olvasható nevek ezért az úgynevezett „kiállításra ajánlott fajtanevek”, melyek referenciája az Amerika Rózsatársaság (The American Rose Society) ’Modern Roses’ kötetei. Tekintve, hogy ez a szervezet képviseli a rózsafajták regisztrációjának nemzetközi szervezetét, az általa ajánlott fajtanevek hitelesek.

Amint az megfigyelhető, a korai fajták többnyire francia nevűek, a modernebbek pedig angolok. Az elmúlt évszázadokban a legkomolyabb nemesítés Franciaországban folyt, mivel a Római Birodalom örököseként igen korán jelentős rózsatermesztés alakulhatott itt ki. Tekintve, hogy a legtöbb rózsafajta magja északon szabadföldön nem érik be, a franciák a rózsanemesítés nagyhatalmává váltak. Később, olyan új módszerek, mint a tudatos keresztezési partner keresés és üvegházi beporzás révén a nemesítés elterjedt egész Európában, a kereskedelemben kialakult angol nyelvi dominancia pedig hatott a névadásra. A nevek lerövidültek és könnyebben megjegyezhetőkké váltak. Vajon a ’General-Superior Arnold Janssen’ vagy a ’She’ fajtát könnyebb eladni?

Külön érdemes odafigyelni a magyar fajták névadására. Márk Gergely által nemesített rózsák neveit végigolvasva szinte az egész magyar történelem újraélhető. Sok név talán idegenül hangzik, ezeknek bizony utána kell olvasni! Vajon ki volt skóciai Szent Margit, Hugonnay Vilma vagy Cinka Panna? Hol is található Nagyhagymás, Promontor vagy Nagybacon?

Fajtacsoport: A fajtanév alatt a fajtacsoport rövidítése látható. A kertészek a rózsafajtákat csoportokba sorolják a szerint, hogy mikor, hol alakultak ki, milyen az ide tartozó fajták bokoralakja, virágmérete. A következőkben igen röviden felsoroljuk a kertben található fajtacsoportokat. Fajták vásárlásakor érdemes erre odafigyelni, mert nem jól mutat, ha a kis cserépben nevelt otthoni rózsa 5 méter magasra nő, vagy a vágott virágnak vásárolt fajta csak egyszer virágzik évente.

Th - teahibrid. A rózsakertben megtalálható fajták többsége ide tartozik. Ezek a modern, vágásra nemesített rózsák, hosszú virágszár, nagy, bimbószerű virág jellemzi, a szirmok alulról felfelé spirálisan nyílnak. A fajták a távol-keleti tearózsának és az európai úgynevezett remontáns rózsák hibridje. A tearózsától örökölték illatukat és virágalakjukat, a remontánsoktól a télállóságot és a robosztus alkatot.

Fl - floribunda. A második legnagyobb fajtacsoport a kertben. A neve bőven virágzót jelent. Jellemzője a sűrű hajtásrendszer, a nagy tömegű virág és a folyamatos virágzás. Bár virága lehet egészen apró és illatmentes is, az összehatás mindig látványos: egységes élénk színfoltot ad. A floribunda csoportot Dániában a teahibridek fagytűrőségének javítására alakították ki polianta fajták nemesítésbe vonásával.

Gr - grandiflora. A név jelentése nagyvirágú. A grandiflorák bokrosabbak, kisebb virágúak, fagytűrőbbek, mint a teahibridek, mivel a teahibridek és a floribundák keresztezésével születtek.

Po - polianta. A név sokvirágút jelent. Ez volt az első, igazán fagytűrő fajtacsoport. Az ide tartozó fajták jellegzetessége, hogy alacsonyak, nagyon erős bokrúak, virágaik aprók, illatmentesek, de hatalmas virágzatokat képeznek. Két távol-keleti faj hibridje, a folyton virágzó kínai rózsáé, és a futó sokvirágú rózsáé.

Min - miniatűr. Ezek a rózsák nem nagy kertbe, sokkal inkább cserépbe vagy sziklakertbe valók. Valószínűleg Mauritius szigetéről származik, a kínai rózsa törpe változata. Változata a félmagas miniflora és az egészen törpe mikromini fajtacsoport.

P - parkrózsa. Származására nézve rendkívül változatos csoport, a fajták nagy, 2-3 méteres bokrot nevelnek. Támrendszert nem igényelnek, ezeket évente visszametszeni nem kell. Gyakran vad fajok és régi kerti rózsák hibridjei. Magányosa, vagy kisebb csoportba kell kiültetni. Ide tartozik a Kordes nemesítő dinasztia által létrehozott különlegesen fagytűrő és egészséges lombú kordesii hibrid csoport (Kord), és különböző vad fajok hibridjei (Sph).

Tt - talajtakaró. Ezek a rózsák a talajon kúsznak, de támfalra ültetve csüngőre is nevelhetők. Egészséges, erőteljes növekedésű, igen sűrű levélzetű fajták. Nagyon kell vigyázni azonban arra, hogy nem gyomfojtók, ezért gyomlálni kell alattuk. Nem könnyű művelet ez, mivel a hajtások tüskések, és a kapa nem fér a hajtások közé.

Multh és Wichh- rambler vagy liánrózsa. A kúszórózsa korábbi két változata tartozik ide, származásukra nézve sokvirágú rózsa (multiflora) illetve Wichura rózsa (wichuraiana) hibridek. Mindkét vad faj távol-keleti, lombjuk nagyon ellenáll a betegségeknek, virágjuk apró, csokros.

Lf cl, Clg, K - modern kúszórózsák. Az előző típusnál merevebb hajtásúak, robosztusabbak, nagyobb a virágjuk. A nagyvirágú kúszórózsák (large flower climbing) virágja alig marad el szépségében a teahibridekétől, de gyakran ritkábban virágzik. A „Clg.” első névelemű fajták hagyományos fajták kúszó mutánsai, bármely fajtacsoport bármelyik fajtájának lehet ilyen rügymutánsa. Több fajtát nemesítője nem sorolt be, ezek „K” rövidítéssel általános kúszórózsák. A köznyelvben elterjedt futórózsa kifejezés is nyugodtan használható a kúszórózsa helyett.

A rózsakertben jelenleg csak mérsékelt számú valódi történelmi fajta szerepel. Ezeket itt csak felsoroljuk: Alb - fehér rózsa, Bour - Bourbon rózsa, Cen - centifolia, Chin - kínai rózsa, Dam - damaszkuszi rózsa, Gal - gallica rózsa, Moha - moharózsa, Mschh - pézsmarózsa hibrid, Rem - remontáns, Tea - tearózsa.

Évszám: A táblákon a fajtacsoport alatt látható adat arra vonatkozik, hogy mikor ismerték el az adott fajtát. Ez nem a nemesítés éve, hanem annál egy későbbi dátum. Maga a nemesítés átlagosan 8 évig tart, ennyi idő kell ahhoz, hogy körül-belül 15 000 magonc közül kiválasszák azt az egyet, amelyikből végül is a fajta lesz. Az igazán régi, történelmi fajták előbukkanásának ideje persze nem ismert pontosan, többnyire a XVI. század végén írták ezeket le a legkorábbi botanikusok: Clusius (Charles de l’Escluse), John Gerard vagy Matthias de L’Obel. Kertünkben a legkorábbi fajta a gallica csoportba tartozó ’Versicolor’, ezt 1581-ben említették először. Csak színvariánsa az ’Officinalis’ fajtának, mely 1250-ben, a VII. keresztes háború után, Damaszkuszból kerülhetett a franciaországi Provance-ba, Thibault le Chansonnier révén.

A kert fajtáinak többsége azonban az 1950-60-as években jött létre. Erre egyszerű a magyarázat: A budatétényi kert anyagának nagy részét ebben az időben gyűjtötték össze, így a hazánkban előforduló akkor modernnek számító fajták teszik ki a gyűjtemény gerincét.

Nemesítő: A tábla legalsó sorában, az évszám után a fajta nemesítőjének neve szerepel. Szinte az egész világon nemesítettek rózsát, a rozáriumban a legtöbb fajtával a következő személyek illetve dinasztiák szerepelnek:

Magyarország: Márk; Anglia: Dickson, Gregory és Harkness; Belgium: Delforge és Lens; Dánia: Poulsen; Franciaország: Delbard-Chabert, Gaujard, Laperriere, Mallerin, Meilland, Paolino, Pernet-Ducher és Robichon; Hollandia: Buisman, de Ruiter, Leenders, Verbeek és Verschuren;Írország: McGredy; Németország: Kordes, Krause, Lambert és Tantau; Spanyolország: Camprubi és Dot; USA: Boerner, Lammerts, LeGrice, Morey, Nicolas, Norman, Shepherd, Swim és Von Abrams.

Jól látható, hogy az Amerikai Egyesült Államokat kivéve minden fontosabb szabadföldi-rózsa nemesítő európai. A legjelentősebb nemesítő cégek Franciaországban és Németországban vannak, de Hollandia és Anglia is sok fajtát állított elő az elmúlt évtizedekben.

Miután már tudjuk, mit is kell nézni egy fajtanév-táblán, mindenkinek csak azt ajánlhatjuk, barangoljon a kert ágyásai között, saját tempójában és útvonalán. A sok-sok fajta közül mégis megemlítünk néhány különlegességet - de kiültetési helye nélkül! Ha mindegyiket megtalálták, elmondhatják, ismerik a kertet!

Zöld rózsa: Nehezen hihető, de van ilyen! Neve ’Green Rose’, ez angolul egyszerűen zöld rózsát jelent. Vad faj, szirmai nincsenek, de a csészelevelek nagy tömege zöld pompont alkot.

Fekete rózsa: Talán igazi koromfekete fajtával nem szolgálhatunk, de érdemes megkeresni a ’Taboo’ vagy a ’Schwarze Madonna’ fajtát.

Kék rózsa: Bár a budapesti buszokhoz mérhető kék színűt még senkinek sem sikerült kinemesítenie, néhány lilás fajta azért létezik: a ’Blue Moon’ neve ugyan kék holdat jelent, de másik elnevezése ’Sissi’ Ferenc József feleségének állít emléket. Kékes fajták még: ’Blue Parfum’, ’Shocking Blue’, és a kétszínű ’Paradise’ és ’Saint-Exupéry’ rózsák.

Csíkos rózsa: A ruhatervezők által megálmodott minták többsége ugyan rózsán még nem látható, így skótkockás, párducmintás vagy kismackós rózsa még nincs, de csíkos fajta már régóta létezik. A kertben található csíkos rózsák sem kifejezetten újdonságok, mint az ’Ambossfunken’ és a ’Harry Wheatcroft’ vagy az ősi ’Versicolor’.

Színváltó rózsa: A kínai rózsa, a kerti rózsa egyik őse néha már vadrózsaként is több színű. Tőle ered minden mai rózsa, mely fehér, vagy sárga színű bimbónyíláskor és kinyílva bíbor, vagy vörös lesz. A kertben több ilyen is található, mint a ’Autumn Spray’, Paint Box’ vagy a ’Samba’. Nem változtatja színét, de szép tarka az ’Eyepaint’ és a ’Picasso’ is.

Az pedig, hogy melyik rózsa illatos, és milyen az illata - mert hogy minden rózsa más aromájú - azt már a kedves látogatóra bízzuk, hogy felfedezze!

Jó barangolást kívánunk mindenkinek.

A Kutatóintézet munkatársai