Resinfru

Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft.

Intézményünk az 1950-ben alapított Kertészeti Kutató Intézet Gyümölcstermesztési Főosztályának és Dísznövénytermesztési Osztályának jogutódja. Az Intézet mai munkatársai az elődök által megkezdett tudományos kutatómunka és termelésfejlesztői tevékenység folytatói, egyben a neves elődök szellemi örökösei.

A társaság közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény illetve más jogszabály rendelkezései alapján valamely állami szervnek kell gondoskodnia. A társaság közfeladatát a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) 26 §. c. bekezdés rendelkezése szerinti közhasznúsági fokozatú szervezetként látja el. A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerint 7219 - Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés körébe tartozó közhasznú tevékenységet végez, mely szorosan kapcsolódik a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról való 2003. évi LII. törvényben deklarált állami feladatokhoz.

Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft-nél és jogelődjeinél több mint 60 éve folyik cseresznye- és meggynemesítés.

A cseresznyenemesítés munkálatait Brózik Sándor a hazai génforrások feltárása utáni tájszelekcióval indította el majd keresztezéses nemesítéssel és honosítással szélesítette a fajtaszortimentet. A nemesítési cél elsősorban az érési idő széthúzása (május végétől július elejéig), öntermékeny vagy egymást jól termékenyítő, kiváló áruértékű, nagy gyümölcsű fajták előállítása volt, melynek eredményeként jelenleg 25 db államilag elismert cseresznye fajtával rendelkezünk.

A meggynemesítési munkában először átütő sikert Maliga Pál ért el, aki keresztezéses nemesítéssel állított elő új meggy fajtákat. A nemesítés célja a hazai termesztés racionálissá tétele volt, új öntermékeny, különböző felhasználásra (friss vagy feldolgozott) alkalmas, hosszú szüreti időszakot átölelő fajtasorozat kialakításával. Jelenleg az Intézet fontosabb kutatási feladatai a cseresznye- és meggynemesítés, célja a környezetkímélő termesztési rendszerekben is jól használható, betegségekre toleráns, rezisztens fajták előállítása.

A dió nemesítése (Juglans regia L.) 1950-ben kezdődött meg prof. Szentiványi Péter irányításával, ennek eredményeként 8 államilag minősített diófajtából álló fajtasor áll a termesztők rendelkezésére. Fajtáink értékét növeli, hogy a legkorábbi érési idővel rendelkeznek az északi féltekén termesztett diófajták közül. A diónemesítés eredménye a fagyokra kevésbé érzékeny, biztonságosan termeszthető, oldalrügyön is termő, emellett magas minőséget képviselő diófajták.

A mandula (Amygdalus communis L.) kedvelt gyümölcsfaja a mediterrán hangulatú házi kerteknek. Magyar ökológiai körülmények között azonban termeszteni csak védett fekvésű termőhelyeken lehetséges, mivel hazánk a mandula termesztésének északi határán helyezkedik el. A mandula nemesítését dr. Brózik Sándor kezdte, melynek során szem előtt tartotta a magyar ökológiai körülmények között biztonságosan termeszthető, jó áruértékű fajták előállítását. Valamennyi termesztésben lévő mandulafajtánk önmeddő, pollenadó fajta szükséges sikeres termesztésükhöz.

Legfontosabb eredményeink között említhetjük a 89 államilag elismert saját nemesítésű, vagy honosított gyümölcsfajtát, melyek közül 5 magyar, 9 pedig európai uniós szabadalom alatt áll. A hazai meggytermesztés 50%-ban, a dió 100%-ban használja a mi fajtáinkat. Legújabb európai szabadalommal védett cseresznyefajtáink 2 hónapos érési sort ölelnek át. Legkorábbi a Rita® fajta majd ezt követi a Carmen®, Péter®, Anita®, Vera®, Pál®, Aida®, Axel®.

Érd-Elvira majori kísérleti telepünkön találhatók a nemesítési és fajtafenntartást szolgáló ültetvényeink, a gyümölcs génbank, a vírusmentes nemes- és alanyfajta törzsültetvények. Itt kerületek beállításra azok a művelési rendszer kísérletek, amelyek az intézeti nemesítésű cseresznye-, meggy-, és diófajták hazai és nemzetközi gyakorlatban történő elterjedését segítik elő. A kísérleti telepen található a faiskolánk is, amely a "nosztalgia" fajtáktól a legújabb fajtákig egész évben jó minőségű vírusmentes oltványokat állít elő.

Kísérleti telepünkön elhelyezett a géndiverzitást szolgáló gyümölcs génbankunkban, együttműködve az IPGRI-vel 2200 tételt őrzünk és értékelünk, melyből kiemelkedik a csonthéjas- és héjastermésűek élőgyűjteménye.

Az intézet fontos közhasznú tevékenységei közé tartozik az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter vezetése (nyilvántartás), új termőhelyek minősítése. Ez a munka teszi lehetővé, hogy gyümölcstermesztésünk az ökológiai optimumba kerüljön és az EU normáinak megfeleljen.

Új fajták vírusmentesítését és Vírusmentes Központi Törzsültetvénybe helyezését évek óta végezzük. Szabadföldön és izolátorháló alatt 250 gyümölcsfajta és ezek alanyai találhatók, melyek megalapozzák hazánkban a vírusmentes gyümölcs szaporítóanyag előállítást.

Mikrobiológiai laboratóriumunk gyümölcstermő növények, ezek alanyainak, valamint erdészeti növények mikroszaporítását végzi. A környezetkímélő gyümölcstermesztés érdekében, együttműködve más területen dolgozó kutatókkal vizsgáljuk a szimbionta mikorrhiza gombák alkalmazásának lehetőségeit. A csonthéjas és héjas gyümölcsfajok környezetkímélő, integrált növényvédelmi rendszereit folyamatosan fejlesztjük az új fajták igényeiknek megfelelően. Kutatási témánk az alma gyümölcs fejlődésbiológiája, tárolásbiológiája, a tárolástechnológiai fejlesztése..

Tudományos együttműködéseink a világ minden részére kiterjednek, Európa fontosabb gyümölcstermesztő országai, Amerikai Egyesült Államok, Chile, Dél-Afrikai Köztársaság, Ausztrália, Japán, Kína. Szorosan együttműködünk a hazai felsőoktatással, kihelyezett tanszéke vagyunk a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának. Kutatóink oktatnak a graduális képzésben és a Ph.D. iskolában, jó kapcsolatokat ápolunk a szakmai szervezetekkel. A szakmai érdeklődők részére évente kerülnek megrendezésre a cseresznye-meggy, héjas és dísznövény bemutatóink, amelyeken a legújabb kutatási eredmények bemutatása mellett gyakorlati tanácsokkal is szolgálunk.

Kováts Zoltán professzor az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft., illetve jogelődjeinek nemesítőjeként 5000 külföldi dísznövény fajta értékvizsgálatával foglalkozott. Munkájának célja a szárazság- és inszolációt tűrő, nagy virágfelületet adó, hosszú virágzástartamú fajták előállítása volt. Az elmúlt 50 év alatt mintegy 150 egynyári és néhány évelő dísznövényfajta kapott állami elismerést, melyből 120 fajta ma is termesztésben van. Magról szaporítható egynyári dísznövény nemesítésünk a hazai klímához jól alkalmazkodó, szárazságtűrő fajták előállítását végzi. Dísznövény nemesítésünk több mint 100 új fajtával bővítette a hazai és nemzetközi szortimentet, fajtáink közül számosat tüntettek ki európai és amerikai szakmai szervezetek.

Márk Gergely az 1960-as évek óta foglalkozott a termesztett rózsa(Rosa hybrida hort.) nemesítésével. Kezdetben Intézetünk szakmai jogelődjénél, majd nyugdíjba vonulása után magánnemesítőként. Célja olyan klasszikus park- és ágyásrózsák létrehozása volt, melyek betegség-ellenállók és szárazságtűrők. 165 rózsafajtája kapott állami elismerést. Rozáriumunkban 2,5 hektáron Magyarország legjelentősebb rózsagyűjteményében 1245 rózsafajta található.

Tevékenységeink:

1. központi kutatás
2. mikroszaporító labor
3. génbank
4. termőhelykataszter
5. kísérleti telep
6. rózsakert
7. szántóföldi növénytermesztés
8. gyümölcstermesztés
9. faiskola
10. egyéb

Munkatársak